Star Trek: Sötétségben kritika

A kritika megkezdése előtt fontos leszögeznem valamit: Én egy elfogult ember vagyok.
Elfogult magával az egész Star Trek jelenséggel kapcsolatban, mivel a hardcore Trekkerek táborát erősítem. Másrészről a filmben jelen van a két kedvenc színészem is. Nevükön nevezve Benedict Cumberbatch és Zachary Quinto. Ennél fogva bármit produkálhatott volna a Sötétségben, én biztos megnézem. Ez tegnap (szombaton) össze is jött Budapesten, Aréna Pláza IMAX termében.

A Star Trek sci-fi és a sci-fi filmek általában nem a történetmesélésben, karakterfejlődésekben bravúroskodnak. Ezeknél a látvány jobban dominál, ami lehet jó, de rossz is.
Ha rossz, akkor az egész film két órán át csak abból áll, hogy elképzelhetetlenül extrém és gyönyörű (igen, nekem az Enterprise gyönyörű!)  képeket mutatnak nekünk robbanásokról, űrharcról vagy a jövőbeli világról. Mindez szép, de ha ezek vannak folyamatosan akkor a filmnek nincsen íve. Hiányzik a konfliktus kezdete - minden filmbe szükséges egy elindító mozzanata ami felcsigázza a nézőt, hisz a fű növésének bemutatásáért még senki se kapott Oscart. Aztán a tetőpont ami lehet maga az űrbéli csata, de még aközben is kellenek karakterek akikért tudunk aggódni, akiknek szurkolunk vagy azt kiabáljuk, hogy öld már meg! Végül pedig a megoldás, befejezés, lezárás. Ilyenkor mutatkozik meg a legtöbb érzelem.
Ha pedig jó, akkor mindezt egybetudja gyúrni. Márpedig a Sötétségben jó, JJ Abrams pedig egy zseni. Már a 2009-es filmmel is megvett kilóra, pedig abban akadtak szarvashibák, amikkel mai napig nem tudok megbékélni. Azonban most megtörtént a finomhangolás. A látványra rátettek még egy lapáttal (amivel négy évvel ezelőtt se volt semmi baj és akkor is tökéletesnek gondoltam... nos, tévedtem). Az elképzelés, hogy hogyan nézhet majd ki a Föld évszázadok múlva: én beleszerettem! Komolyan! Ott, abban az évjáratban akarok élni! :D Minden monumentálisabb, hihetetlenebb és tényleg vannak repülő autók. Az Enterprise kívül-belül csodálatos. A legapróbb részletekig ki van dolgozva, emiatt akaratlanul is elkezdjük keresni benne a hibákat. Aztán a karakterek. Itt nem lehetett annyira kreatívnak lenni, mivel a főbb szereplők adottak az eredeti szériából. Viszont őket lehetett árnyalni. Olyan mozzanatokat, érzelmeket, párbeszédeket beiktatni, amik a sorozatban elképzelhetetlenek lennének. Több háttér-információt adni, valamint megtudni a Miértekre a választ. Bemutatni az ST legkedveltebb főgonoszának előzményét és csavarni egy nagyot a történeten.
A karakterekhez egy pillanatra visszaugorva, John Harrison és Spock külön mondatot érdemel.
JH - aki valójában Khan - egy olyan szereplő, akinek még beszélnie se kellene ahhoz, hogy szörnyethaljunk tőle. Van tartása, terve, esze és egy jó színésze, aki hibátlanul hozza a szerepet. Benedict Cumberbatch rápróbált a lehetetlenre, beállt főgonosznak és pusztán a vásznon való megjelenésével bebizonyította: a neve mellett most már nem csak azt kell említeni, hogy Sherlock, hanem John Harrison!

A zseni megint alkotott. Maradandó szerep, de vajon Sherlocknál jobban fogják szeretni Khant? 

Aztán ott van Spock, akinek a nevét még csak az nem hallotta, aki egy barlangban él elzárva mindentől és nincsen kábeltévéje. Egy szimbolikus karakter, aki mai napig a Star Trek legnagyobb "kabalája". Most a kérdés: Zachary Quinto van olyan jó, mint az eredeti sorozatban Leonard Nimoy? Nekem erre a válaszom: igen. Trekkie szemmel nézve Spock olyan, amilyennek lennie kell. Humortalan, érzelemmentes (szerencsére ezen dolgozik) valamint hiteles az eredeti önmagához viszonyítva. Neki köszönhetően pedig elmorzsoltam pár könnycseppet a film vége felé.

Ha már szóba hoztam a film végét: remek húzás volt változtatni az eredeti Khan haragja befejezésén! Így is megvolt benne a "nosztalgikus" érzet, de mégis frissítettek rajta, ami jót tett. Így szépen rátetőztek Jim és Spock karakterének fejlődésére. Mindketten változtak valamennyire. Egyikük komolyodott, felelősségteljesebb lett, míg a másik bebizonyította, hogy vannak érzelmei, még ha mélyre elrakva, lelakatolva, láthatatlanul is.

A Star Trek: Sötétségben hozza a színvonalat, amit beharangoztak. Élvezetes mind a rajongók és az egyszerű, Űrszekereket nem pártoló halandók számára is. Előre láthatóan tervben van a harmadik rész is, aminek jómagam nagyon örülök. Ha megtartják ezt a minőséget és nem variálgatnak a színészgárdán akkor szívesen áldozok pénzt a következő mozifilmre is.